Kóstold meg Tolnát

Bodó Kata Blogja

Összeállítottam Nektek 2017 általatok legkedveltebb "Top 9" Insta-fotóját. Köszönöm, hogy követtek!

2018. január 03. 12:07 - Bodó Kata

bodo.kata.25 készítette ezt a képet.

1. kép - számomra nagyon fontos, hogy minden nap reggelizzek. Ki sem indulok a lakásból addig sehova, amíg azt a kaját meg nem ettem, amit aznap reggelire kitaláltam. Ez a kaja bármi lehet, ami kicsit sós, kicsit édes, kicsit savanykás és kicsit kesernyés. Mindig belülre figyelek ilyenkor, mert a szervezetem tudja, hogy mire van szüksége, mit kíván. Párom, vagy barátaink, családtagjaink ha látják, hogy miket eszek össze-vissza ilyenkor, időnként elszörnyülködnek, de amikor megkóstolják, mindig rájönnek, hogy nem is rossz a szokatlan dolgokat párosítani. Íme egy példa: pisztáciás felvágott, fűszervajas kenyéren, füstölt házi hurkával, kefirrel, kaliforniai paprikával, trappista sajttal és citromkrémmel utána egy gyümölcsteával. Mindenből egy pici! :D Na mit szóltok? 

2. kép - a "sminkmodell", melyről már írtam Nektek

3. kép - borozgatások a Takler Kúriában - nagyon szeretem ezt a szekszárdi borászatot, mert egy gyönyörű mediterrán helyre emlékeztet. Baráti találkozókra, esküvőre, tárgyalási helyszínre...mindenre alkalmas! :)

4. kép - a szülinapomon átélt élmények hálájául készítettem, melyről már írtam Nektek

5. kép - az ősszel lehetőségem volt picit belekóstolni abba a munkába, amivel szívesen foglalkoznék továbbra is - ez a világban élő magyarság megismerése, segítése, összetartása. Itt épp' előadást tartottam a Körösi Csoma Sándor programos fiataloknak.

6. kép - szivarozás "guywithcigar" társaságában, melyről már írtam Nektek

7. kép - januárban házibuliban jártunk párommal. Zenei ízlésem "mindenevő", mert jelen volt már az életemben rengeteg stílusirányzat (népzene, komolyzene, techno, punk, hippie, indusztriál-metál, dark rock, new wave, dance, alternatív, reggae, rap), így általában bárhol jól tudom érezni magam.

8. kép - ücsörgök a szekszárdi Kilátónál, miután felmásztam a hegyre, de erről is már írtam Nektek

9. kép - Kávézni, sütizni még esőben is jó!

Szólj hozzá!

Karácsonyfa-díszítés az erdészlakban

2017. december 29. 18:12 - Bodó Kata

bodo.kata.25 készítette ezt a képet.

Remélem, jól éreztétek magatokat az ünnepek alatt! Nekünk Robival olyan lett, amilyet nektek is kívántam: tele értékes beszélgetésekkel december 23-27-ig. Sokat utaztunk egyik rokontól, baráttól a másikig és sok finomságot ettünk. Szerencsére én nem szoktam aggódni a rám rakódó kilóktól, sőt, még örülök is neki, ezért nem válogattam a finomabbnál-finomabb magyaros kaják között. Az egyik legjobb élmény az volt, amikor anyukáméknál együtt díszíthettük a karácsonyfát, ezek a képek ekkor készültek.

Szólj hozzá!

Levélhullás a műfenyőnél? Avagy a december 24-ei feladatok :)

2017. december 24. 11:19 - Bodó Kata

Az "erdész lányaként" elképzelhetetlen volt, hogy valaha is műfenyőnk legyen. Minden évben hosszú tűlevelű, feketefenyőnk volt/van, amit apám választ. Ez olyan jól bírja a strapát a lakáson belül, hogy volt, hogy kértük tesómmal, hogy had maradjon a karácsonyfa Húsvétig. Imádom a fenyő illatát, ahogy a meleg szobában a gyantája olvad és illatozik.

karacsony_2.jpg

Kép: saját - Klári mézeskalács fájáról és az elkészült karácsonyfánkról

Na, amikor pár éve panellakók lettünk párommal és igényünk volt már saját karácsonyfára, akkor úgy döntöttünk, veszünk egy műfenyőt. Ilyenem nekem még úgy sem volt soha...meglátom, hogy funkcionál...úgy is mindig sajnáltam szegény fákat, amiért kivágják őket. A megtermelésük munkát ad embereknek, az eltüzelésük pedig szintén hasznos dolog, hőt termel, de az, ahogy egyesek bánnak a maradvány fákkal, pl.: kidobják az ablakon, azt, amit előtte elvileg szeretettel töltöttek, az nekem szörnyű látvány. A mi kis fánk pedig ehhez képest jön velünk az aktuális otthonunkba, Karácsonykor elővesszük, megszeretgetjük, fel- és "le"díszítjük, majd elcsomagoljuk gondosan.

levelhullas_2.jpg

Fotó: saját - Keressük a fácskának a helyét a szobán belül - nem ez lesz :D

A lényeg, amit tapasztaltam a műfenyőről, az tök jó! Elégedett vagyok vele. Bár nincs illata, de nem hullik a levele és az ágait úgy hajtogatjuk, ahogy nekünk tökéletes, így elkerülhetők a családi viták, mint "ne ezt válaszd, mert ennek felemás az oldala!", vagy otthon: "ne így fordítsd, mert ez nem a szebbik fele", stb. A képen az előtte és utána állapotokat lehet látni nálunk.

levelhullas.jpg

Kép: saját - A manó konstatálja, hogy az egész Karácsonyi időszak alatt csak ennyi lesz kb. a műfenyő "levélhullása" :D

Ha pedig fenyő illatot szeretnénk a lakáson belülre, akkor kimennék a fenyőfaárushoz és vennék/kérnék egy-két levágott ágat és vázába tenném.

levelhullas_4.jpg

Kép: saját - Az idén is gyönyörű lett a kis fánk!

Ezúton kívánok Mindenkinek jó karácsonyfa díszítést!

Szólj hozzá!

Szívből élek! - szívből remélem

2017. december 21. 18:02 - Bodó Kata

szivbol_elek.jpg

Fotó: saját - Fadd-Domboriban a Street Car Autóstalálkozóról és Szekszárdon, kertünkben barátokkal, valamint a Szüreti Fesztiválon

Kedves Olvasóim!

Fél éve, hogy nem írtam Nektek hosszabb szöveget. Most elmesélem pár cikkben, hogy mik is történtek ennyi idő alatt velem. Először is egy olyan írásomat osztom meg veletek, amit még augusztusban kezdetem el írni:

2017. augusztus

Nem lakom olyan helyen, ahol nincs jó érzésem és mely csak "praktikus"!

Nem vállalok el olyan munkát, mellyel kapcsolatban nincs jó érzésem!

Nem vállalok el olyan munkát, mely nem ad az embereknek, hanem elvesz tőlük!

Nem csinálok tovább egy munkát, ha már nem tudok vele azonosulni és szívvel-lélekkel csinálni!

Hogy ezeket miért írtam le? Mert kb. egy hónapja tudjuk párommal, hogy el kell költöznünk az albérletünkből, mert a bérelt lakásunkat eladták. Egyik szemünk sír, a másik nevet, mert imádtunk Szekszárd központjában, ebben a lakásban élni, másrészről meg mindketten szeretjük a változatosságot, az új környezet berendezését. Maximum új lakást találni "egy kis" izgalommal jár. Ugyanis itt az albérletek elképesztő gyorsasággal telnek be és az árak pár hónapja, ilyen-olyan okokból kicsit elszálltak. Mivel nem szeretnénk irreális árakat kifizetni és munkáink kötetlenek, ezért bárhol élhetünk. Ekkor vetődött fel az az ötlet, hogy költözzünk pesti házunkba, nagynénémékhez. Ahogy ezt mindketten elkezdtük gondolati energiával tölteni, úgy kapott párom is és én is ilyen-olyan munkaajánlatokat Pesten, de csak éreztük, hogy valami nem stimmel, a "felköltözéssel" kapcsolatban mintha a fogunkat húzták volna. Mire felmentünk Pestre a jól hangzó munkaajánlatokból más lett, mint amit ígértek és a főváros olyan arcát mutatta, ami miatt elég gyorsan eldöntöttük, hogy eszünk ágában sincs ott élni! Gyerekként még izgalmas a főváros, 20-30 évesen még elképesztően jók a szórakozási lehetőségek, de most, így 30-on túl már csak ügyet intézni jó "fent" nekünk. Meg egyébként is! Hogy írnék Pestről Tolna megyei élményeket!!!??? - mint ahogy azt a blog témájának kitaláltam.

autozas.jpg

                                                Fotó: saját - Autózunk

Érdekes dolog történt már Pestre érkezésünk előtt. Amikor haladtunk "felfelé" az autópályán reggel, már akkor kapott párom egy elég jó, szekszárdi munkaajánlatot. Fel is tettük magunknak a kérdést: most tesztel minket az univerzum, hogy tényleg elég komolyan el akarunk-e kerülni Szekszárdról, vagy mi ez??? Na mindegy, majd meglátjuk, mi lesz a mai napunk végeredménye és úgy is érezni fogjuk, hol és mit szeretnénk csinálni. Mivel úgy alakultak a dolgok, ahogy feljebb írtam, elhatároztuk, hogy visszaérve Szekszárdra le is beszéljük az otthoni melót Robinak. Jól is sikerült. Már csak az a kérdés, hol fogunk lakni? Ahhoz, hogy ezt átbeszéljük, beültünk egy helyi étterembe. Egyszer csak egy rokonunk Jófogáson küldött egy albérlet-hirdetést. Robi egyből beleszeretett, én pedig nem mertem elhinni, hogy itt is lakhatnánk. Még akkor este felmentünk autóval kívülről megnézni. 

kilatonal.jpg

Fotó: saját - sétáim során panoráma a Kilátótól

Ez az albérlet egy "örök panorámás" ház. Azért is érdekes az, ahol van, mert én korábban arra szoktam sokat sétálni és mindig álmodoztam róla, hogy a városon belül, egy jó kilátású helyen - azon a környéken - élhessek egyszer. Robi pedig arra vágyott, hogy végre házban lakhasson, ahol nyugalomban, csendben, szeretetben élhetünk és van kert és terasz és...még sorolhatnám!

ibolya_utca.jpg

                                           Fotó: saját - sétáim során kilátás az Ibolya utcából

A lényeg, hogy mintha nekünk találták volna ki ezt a házat, ezért másnap fel is kerestük a tulajdonosokat. A fiatal párral beszélgettünk egyet és nagyon szimpatikusak voltunk egymásnak. Én dilemmáztam később picit rajta, hogy ha két munkahelyem lenne egy ígéret szerint, akkor nem fogok tudni annyit foglalkozni a ház körüli teendőkkel, mint kellene és egyébként is csak egy autónk van, amit pedig Robi használ, nem fogok tudni könnyen lejárni a hegyről dolgozni. Ezért a biztonság kedvéért még megnéztünk pár lakást a belvárosban. Nézegettük őket, figyeltük az érzéseinket és érdekes jeleket kaptunk. Volt, ahol a lakás nem tetszett, volt, ahol a főbérlő viselkedett furán és végül a fentebb írt háztulajdonosok direkt "kérték", hogy mi legyünk a bérlőik!

szekszardi_bor.jpg

     Fotó: saját - erre a végeredményre koccintani kellett egyet egy Bodri Rozival és egy Tüske Rozéval!

A lényeg a lényeg, hogy az univerzum nem engedi, hogy rossz irányba haladjunk...bár aggyal képesek vagyunk ezeket a jeleket felülírni/figyelmen kívül hagyni, mégis érdemes úgy cselekedni, ahogy a szívünk diktálja és ahogy jónak érezzük. Megéri! Vágyaink folyamatosan megvalósulni látszanak és mivel Robival közös karmát futunk, egy irányba nézünk, ezért együtt élhetjük meg ezeket az "ajándékokat".

A folytatásban: milyen is a ház, valamint milyen feladataim lettek és nem lettek :D

Szólj hozzá!

Decemberben a hangulatunk: kuckózás otthon

2017. december 12. 10:51 - Bodó Kata

bodo.kata.25 készítette ezt a képet.

Már vártam a decembert, hogy lehessen itthon mindenféle lakásdekorációt készíteni a "meditációs-diópucolás" mellett. Hogyan oldjuk ezt meg minimál-büdzsével és hogy a párunk se kapjon sokkot a "giccsek" láttán?

Egy: én nem szoktam minden évben más színűvé varázsolni a karácsonyfát, nekem az alapvető színeim ilyenkor a piros, a zöld, az arany és a fehér. Ehhez az előző években nagyon tudatosan januárban, a leárazásokkor be is vásároltam díszeket, égősorokat (mert akár hiszitek, akár nem, minden évben lesz Karácsony...ez a pozitív hozzáállás). Ezt a meglévő szatyornyi cuccot szoktam variálni, kombinálni...amit érdekessé tesz az is, hogy időnként változik lakhelyünk...úgyhogy mindenhol minden más funkciót kap. :D

Kettő: időnként körülnézek anyukámék raktárában is, hátha ott is felfedezek valami érdekes tárgyat, ugyanis náluk is évről-évre növekszik a kapott dísztárgyak mennyisége (lásd: manó-gyertyatartó).

Három: elmentem a helyi kínai üzletházba és találtam 200,- Ft-ért egy fenyőág hatású girlandot a polcra, 300-300,- Ft-ért piros-zöld-tobozos ágat a kandalló fölé, a Tescoban pedig 200-250,- Ft-ért tömb gyertyákat. 

És hogy hogyan ne kapjon sokkot Robi? Nem mindent teszek ki egyszerre, szépen fokozatosan adagolom és próbálom türtőztetni magam! Plusz: nekiállok blogot írni és akkor nem jut idő rá! :D

Szólj hozzá!

Reggeli kilátás a tetőablakból III.

2017. december 10. 16:34 - Bodó Kata

bodo.kata.25 készítette ezt a képet.

Hááát, ez már mindennek a teteje! Leginkább Szekszárdnak! Egy újabb érdekes látkép a tetőablakból, amíg Robi alszik. Én felébredtem, irány a fürdő, ablak-kinyitás, kiszagolás, puff egy fotó és visszabújok aludni! Na ilyen az, amikor hasonló időbeosztáshoz próbálja az ember igazítani a szervezetét a párjával. Mert: ha ő 11-re jár dolgozni, akkor én az otthonról ellátható feladataimhoz nem kelek fel máskor, mint ő, mert különben nem tudok vele fent lenni akkor, amikor este hazaér! A minőségi közös időeltöltés pedig fontos!

Szólj hozzá!

Reggeli kilátás a tetőablakból II.

2017. december 10. 16:31 - Bodó Kata

bodo.kata.25 készítette ezt a képet.

Úgy tűnik, hobbymmá kezd válni a napfelkelte fotózása. Jaaaj...nem tudok betelni vele... Az előző bejegyzésben már írtam a "keletkezés-történetről", ezért ehhez már csak annyit fűzök hozzá, hogy legközelebb kitalálom, hogyan vegyem fel videóra az egész folyamatot úgy, hogy a reggelemet ne az ablakban töltsem :D

Szólj hozzá!

Reggeli kilátás a tetőablakból I.

2017. december 10. 16:27 - Bodó Kata

bodo.kata.25 készítette ezt a képet.

Ma túl korán ébredtem...ahhoz, hogy normálisan kipihenjem magam...de ahhoz nem, hogy egy gyönyörű látképben legyen részem! Gyorsan le is fotóztam! Amikor reggel felébredek és kimegyek a fürdőszobába, mindig kikukucskálok a tetőablakon, hogy lássam és érezzem, hogy aznap milyen idő van kint. Imádom, amikor ilyen tiszta az ég, mint a képen!

Szólj hozzá!

Időnként jó újra találkozni a volt munkatársakkal

2017. december 10. 16:21 - Bodó Kata

bodo.kata.25 készítette ezt a képet.

Volt évekkel ezelőtt egy munkahelyem, amit nagyon szerettem. A volt munkatársaim egy kis csapata olyan összetartó, hogy havonta igyekeznek összeülni egy jó kis beszélgetésre és engem is mindig visszavárnak. Találkozónk általában egy zsíros kenyerezés, de évente egyszer-kétszer terülj-terülj asztalkám alakul valamelyikünknél. Idén a decemberi, nagyon finom disznótoros vacsit Petra barátnőmék csinálták. Én ajándékba "egy üveg eredeti Bodó Kata-szeretetet" vittem, melyen a következő szöveg állt:

Eredeti Szeretet

Töltőmennyiség: kifogyhatatlan gram

Tápérték: legegészségesebb anyag 100 %

Felhasználható: korlátlan ideig

Felbontás után: szerethető helyen tárolandó

Adagolás: igény szerint

Ajánlott: családtagok, barátok, ismerősök és ismeretlenek mindennapi kezelésére!

Azt hiszem, örültek neki :) Köszönjük szépen Petra a finom vacsit, vendéglátást és az együttlétet!

Szólj hozzá!

Itt élni élvezet!

2017. november 11. 22:42 - Bodó Kata

bodo.kata.25 készítette ezt a képet.

Tehát ott tartottam a nyár végi élmények elmesélésében, hogy szeptember 1. és költözés az új otthonunkba Szekszárdon belül.

Ritka jó élmény volt képzelhetitek a 3. emeletről költözni egy hegyre. :D Ilyenkor richtig senki nem ér rá segíteni, akinek korábban mi segítettünk...valahogy mindenkinek valami extra dolga jön közbe...ördögszekereket fúj a szél az utcán...és azok az emberek jönnek a segítségünkre, akikre nem is számítottunk volna....hát, ilyen ez a számítás...ne számítgassunk semmi jóra és akkor csak pozitív meglepetés érhet minket! Na jó, most csak túloztam, sokan felajánlották, hogy segítenek! :D A lényeg, hogy Gitta és Dávid barátaink voltak velünk és kitartottak a végsőkig! :D

Költözés előtt napokig dobozoltam, szelektáltam, osztályoztam a cuccainkat, majd béreltünk egy furgont, le-föl rohangáltunk a 3. emeletről és a szakadó esőben fel is vittük az új házhoz azokat. Nem tudom szavakba önteni azt a hálát, amit előtte, közben és utána éreztem, amiért megoldódni látszanak a dolgaink....miiiiiilyen szééép helyre kerülünk és ezt a költözést együtt élhetjük meg Gittáékkal, poénkodások közepette! Mire befejeztük a munkát, tele lett a ház zsákokkal, dobozokkal és hulla fáradtak voltunk, de csak meg kellett ünnepelni, úgyhogy alakult egy spontán buli. Cserébe láthattuk az első napfelkelténket!

Azóta már mindennek meg lett a helye a gyönyörű, kis házban, kertben. Sokat kertészkedtünk, csinosítgattuk. Az aggodalmam, miszerint nem lesz időm, energiám eleget foglalkozni a házzal, elszállhatott, ugyanis fél évig csak az itthonról ellátható munkámat és az otthonteremtést választottam. Megérte, mert megtapasztalhattam egy igazi, háziasszonyos életformát...amit eddig még nem tettem.

Azóta már sokan meglátogattak minket. Szomszédaink is aranyosak és lettek cicáink is...bár szomszédok, de nagyon otthon érzik magukat nálunk. :) Végeredményként: Szekszárd egy nagyon jó hely! Itt élni élvezet! Jó, hogy nem erőltettük a Pestre költözést! Cserébe gyönyörű kilátás tárul elénk új otthonunkból nap mint nap és jó fej emberek vesznek körül minket!

Szólj hozzá!